Fellegi: Az Új Széchenyi terv Magyarország megújításának egyik eszköze

A fejlesztési miniszter az mr1 reggeli műsorában elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) három fontos elemében változtat ez eddig pályázati gyakorlaton. Egyrészt az elmúlt évek gyakorlatától gyökeresen eltérő, megújuló lesz az eljárási rend, másrészt az új pályázatok koncentráltsága és az ÚSZT alá rendezése megkönnyíti azok áttekinthetőségét, harmadrészt pedig ebbe az új rendszerbe emelik be azokat a nemzeti, kormánydöntéseken alapuló forrásokat is, amelyek egy átfogó fejlesztési stratégia elemeiként jelennek meg.

 

Az Új Széchenyi Tervhez megszüntették a sok jogszabályon alapuló jogi környezetet és egyetlen kormányrendelet szabályozása alá rendezték. Megszűnt a többszörös hiánypótlások rendszere és a kétfordulós eljárási rend. Ehelyett egyfordulós rendszert alkalmaznak, lerövidítik a döntéshozatali eljárást, valamint csökkentik és egyszerűsítik a dokumentációt mintegy negyedére, hatodára az eddigiekhez képest.

 

Beszélt arról is, hogy igyekeztek csökkenteni a pályázatokkal foglalkozó szakvállalkozások szerepét, akik eddig értelmezték a pályázók számára a kiírásokat, majd el is készítették a pályázatokat. Állítása szerint most a pályázati kiírások egyszerűsítésével ezt a kört többnyire ki lehet hagyni a pályázatokból, ezzel is a költségeket csökkentve. Új eleme a rendszernek, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat is az ÚSZT alá irányították a Magyar Fejlesztési Bank hálózatára építve. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások könnyebben lesznek képesek hozzájutni az önrész hiányzó részének pótlására szánt forrásokhoz, amellyel akár a szükséges saját rész 90 %-ig is megoldást találnak.

 

Az Új Széchenyi Tervet bemutatásáról szóló írásunkban példával mutattuk be egy kisvállalkozás reménytelen helyzetét. Ebben utaltunk arra, hogy olyan irreális méretűek voltak a gazdaságfejlesztési pályázatok, hogy azokhoz egy mikrovállalkozás képtelen volt teljesíteni. Fellegi elmondta, hogy az ÚSZT orvosolja ezt a helyzetet, hiszen ez volt az oka annak, hogy 10 % alatt volt a kisvállalkozások által elnyert források mennyisége. Most változtattak ezen, a kisebb vállalkozások számára is elérhetővé tették a rendszert még akkor is, ha ezzel érdekeket, a nagyobb és erősebb vállalkozások érdekeit sértették.

 

A Fellegi Tamás által említett problémákat már az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) indulása óta sérelmezték a pályázók, különösen a kisebb méretű és tőkeerejű vállalkozások. Gyakorlatilag az a szektor maradt pályázati lehetőség nélkül, amelyre építve kívánja az új kormányzat növelni a foglalkoztatást és a nemzeti összterméket. Ha valóban sikerül a felsorolt elemeket beépíteni az ÚSZT rendszerébe, akkor a kicsik is hozzájuthatnak a növekedésükhöz feltétlenül szükséges uniós forrásokhoz.

 

A miniszter által elmondottak egyébként akár az MSZP pénteki közleményére is válasznak tekinthetők. A szocialista párt arról írt, hogy az ÚSZT csak gyenge másolata az ÚMFT-nek, annak korábbi pályázatairól söpörték le a port és próbálják eladni új néven. Ha a Fellegi által bejelentett változások valóban megvalósulnak, akkor a kormány kifoghatja a szelet a szocialista vitorlákból is és segíthet a kisvállalkozásoknak.

 

Címkék: fellegi, úszt