Érdekes jelenség zavar napok óta. Más biztosan észrevette már korábban is, igazából én is. Olvasom a különböző online tartalmakhoz fűzött hozzászólásokat, de addig, amíg saját publikált tartalmaimhoz nem érkeztek ilyen hozzászólások, addig nem tudatosult.

Az elmúlt napokban a Pályázz! blogon és az SFF Tenderen, illetve a kapcsolódó Facebook és Twitter posztokban több tisztességtelen pénzosztásról írtam. Jöttek a lájkolások és mindig volt valaki, aki azonnal odaszúrta, hogy „de azok meg jobban!”. Nyilván nem ezekkel a szavakkal, de vannak, akik a disznóságot, a jogszerű tisztességtelenséget – már ha az a saját kutyájának a sara – úgy próbálják fedezni, hogy azonnal korrupcióval vádolják meg a másik oldal kutyáját. Vajon azt gondolják, hogy a másik pofátlansága kioltja az egyikét?

Az ilyen, a felelősséget – vagy felelőtlenséget – szétterítő magatartás leglátványosabb példája az őszödi beszéd kipattanása utáni magyarázkodás volt. Nem törődve azzal, hogy az a beszédből cseppet sem következik, Gyurcsány Ferenc és köre azonnal elkezdte szétmaszatolni saját bevallását. Emlékeztetőül, a beszédben arról volt szó, hogy éveken keresztül nem csinált semmit, illetve úgy csinált, mintha csinált volna valamit, azért, hogy megnyerhessék a választást. Nem csinált semmit, illetve hazudtak választóknak, EU-nak, mindenkinek – „nem kicsit, nagyon”. A „őszödi böszme” köre egy kis spéttel (nyilván egyeztetni kellett) azt kezdte el kommunikálni, hogy GYF tulajdonképpen az 1990 óta regnáló kormányokról beszélt, ezek között csupán a sajátjáról. És bezabálta a fanklub! Megdöbbentő volt, hogy nem csupán a befolyásolható, „Igen! Igen!” feliratokkal táncoló tömeg kajálta a magyarázatot, hanem a ma már megbukott kormányfő „független értelmiségi” társasága is ismételgeti ezt a mai napig.

És a jelenség él. Mit él! Önjáró lett, része a politikai kommunikációnak, mindennapos érve a blogokon hozzászóló fanoknak. Én nemrég azt találtam írni egy posztra válaszul, hogy most értem meg, milyen kellemetlen lehetett baloldalinak lenni akkor, amikor Gyurcsány Ferenc és barátai tomboltak a semmittevésben. Baloldalon tartózkodó ismerőseim és egyéb hozzászólók erre harsányan elkezdtek orbánozni, hogy na ugye! Bezzeg amikor szekfűsmadarak voltak, akkor mennyire rendben volt.

Álmodni kellene egy olyan világról, ahol a közszereplők, publikus felületeken posztolók, kommentezők szigorú arcot vágnának, ha kiderül valamilyen disznóság. Szigorú arcot vágnának és elítélnék. Mert a korrupciónak nincs színe. A nem narancs, nem vörös, vagy zölt, esetleg kék. A korrupció, a tisztességtelenség, a hatalommal való visszaélés fekete. Itt az ideje, hogy Perwoll-t kiáltsunk!

Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy a baloldal sarát most bagatellizálók milyen kommenteket írnak akkor, ha a jelenlegi garnitúra viselt dolgairól írok. Mert félek, arra sem kell sokáig várni.